have a Bath!
Csak úgy röpülnek a hetek, mióta visszajöttem Angliába! Bathban május 8-9-én jártam Ibivel. Remek szállásunk volt (Bath Backpackers), vicces falfestményekkel és jó árakkal. Direkt ablak melletti ágyat választottam, mert így kiülhettem a belső ablakpárkányra és nézhettem a világot. Régi vágyam teljesült :)
Eddig ez a város tetszik a legjobban idekint. Van ám építészeti koncepció, homokkővel borított házak (az új bevásárlóközpon is), és ifj és id John Wood is kitettek magukért. A Royal Crescent előtti mezőn vicces képek készültek és a Circus sem egy rossz hely.
A Római Fürdő hangulatos lehetett annak idején, most se rossz, csak nem lehet fürödni, pedig ott a 69 fokos víz (na jó, a forrásnál 69 fokos, a medencében kicsit hűvösebb). A múzeum profi, mint ezt az angoloknál megszoktuk. Még echte római néni is volt, aki a piperészeti titkairól fecsegett.
Nemeslelkű lokálpatrióták ingyenes városnéző sétát tartanak, sok érdekes történettel, erre feltétlenül érdemes benevezni, ha valaki arra jár. Különben hogy tűnne fel a laikus szemlélőnek a híres bathi függővécé??!!
Találtunk egy nem hivatalos - és sajnos csak ideiglenes - látványosságot is: a Poultney-hídon átérve ugyanis szembetalálkoztunk egy fehér habot ontó szökőkúttal. Miegint csak vicces fotók (sajna már kevés fény volt, hát nem a legjobbak). Egyszer csak megállt a szökőkút mellett egy taxi és kiugrott belőle egy kopasz ember, bemártotta a fejét a habba, káltott valamit a vele utazó nőnek, aztán vissza a taxiba.
most már igazán...
...tavasz van!
A héten egyre többet sétáltam, és tele lett az orrom mindenféle illattal, cseresznyefák és pici virágok. Sok-sok napsütés. És persze a kertben dolgoztam, úgyhogy alaposan ki is élveztem. Ma délután találtam egy eddig fel nem fedezett virágot a Helen House sarkán, kicsit, lilásfehérek és nagyon illatosak. A reggeli futás is tavaszi volt. Nem értem, miért futnak az emberek bedugaszolt fülekkel, amikor reggeli madárhangokar is hallhatnának. No, sebaj, én meghallgattam őket.
Cambridge
Csak emlékezetből, mert rémesen elhanyagoltam a blogírást.
Ha minden igaz, március 14-én, vasárnap jártunk Cambridge-ben Ibivel. Jó időt fogtunk ki, sétáltunk a Cam folyó partján, és megnéztünk jó néhány college-ot. Sokfélék. Oxfordban egyöntetűbbnek tűnt a kép. Nagy bánatunkra a Trinity College-ról lemaradtunk. Mivel term vége felé járt az idő, nem engedték be a túristákat, hadd tanuljanak békében szegény diákok.
Délután háromkor a King's College Chapelben voltunk evensongon. Gyönyörűen énekelt a kórus. A Rubens-szárnyasoltár külső, halvány olajzöldre mázolt oldalát is megnéztük. Beugrottunk a Fitzwilliam Múzeumba (kit hívnak még Fitzvilinek? igen, BB-re kell gondolni :), és szép (többek között Blake) festményeket nézegettünk.
Jártunk a kerertemplomban és találtunk egy elhagyatott kápolnát (St Peter's?) egy kis dombon. Mellette van egy modern galéria, természetesen oda is elzarándokoltunk...és rábukkantunk a Cambridge-ben rejtőző legnagyobb szépművészeti kincsre: The Colossal Soap Scene from the Riverbank in Moonlight-Going, Mr. Oldenburg alkotása. Szerencsére volt egy pad a képpel szemben, oda rogytunk le, mikor már nem bírtuk abbahagyni a kacagást. Nézzétek meg, feltétlenül!
Estefelé kerestünk egy pubot, és elkávézgattunk, míg jött a buszom, fél óra múlva Ibi is elindult hazafelé.
Kategóriák: napi esemenyek, szépségek
írta: bugenvilia
itt járt...
A hétvégén megérkezett I., már nagyon vártam. Prímán odataláltam a buszmegállóhoz, sőt, vasárnap este időben vissza is találtunk oda!
Szombaton kötelező kört futottunk: Christ Church College. Hát...jól néz ki. Nagyon belelendültünk a fényképezgetésbe. Én két félébe: pibi-apró faragások a széktámlákon, boltívek, épületdarabok, illetve tipikus túristaképek, pl. pocsolyában tükröződő Ibi és a Christ Church (jó, ez a kép az ő ötlete volt)., fényképeztük egymást rengeteget, csak még nem cseréltünk képeket...hiba. Láttuk a St Mary the Virgin templomot is, éppen javítgatták, úgyhogy néhol be volt állványozva, de kedvesek voltak az építkező emberek, megengedték, hogy alaposan körbecirkáljunk a templomban (hm...lehet hogy ez így nem egy szép magyar szó). Bejártunk egy csomó oxdordi parkot is, gyakorlatilag körbekutyagoltuk a várost úgy, hogy alig kellett rendes utcán menni :)
Este jó sokáig beszélgettünk, így a reggeli misére kelés kihívásnak számított, de sikerült. Elmentünk az Oxford Modern Artba, ahol egy nem fergeteges de legalább szórakoztató kiállítás volt (akkor szórakoztató, ha szórakoztatjuk magunkat: fel lehetett venni egy-egy csupa arany, csillogó overallt, ezt biztosította a múzeum, a többit találd ki magad - ez kicsi túlzás, de kb - mi aztán kitaláltuk...születtek vicces képek). Beugrottunk a Tudománytörténeti Múzeumba is, sétálgattunk a városban, aztán éhesen és elcsigázva hazaértünk és a nővérek ebédjének romjait bekebeleztük.
Tervezgettük a további utakat, amiket együtt teszünk majd, amint megtettük őket (vagy némi késéssel), beszámolok róluk.
Kategóriák: napi esemenyek, szépségek
írta: bugenvilia
mit láttam
A helyi látványosságok közül első körben két college-ot látogattam meg: az All Soulst és a St John'st. Kétség kívül az utóbbi bűvölt el jobban. Ugyan csak kisebb belső udvarait, kápolnáját és parkját látogathatja meg az egyszerű földi halandó, de az is csodás. A legjobban a különböző faragott szörnyikék tetszettek a falakon körbe. A park pedig remek, ha egyszer rendesen kitavaszodik, oda fogok járni ücsörögni és olvasni.
Ashmolean Múzeum: olyan Nemzeti Múzeumszerűen kell elképzelni, némileg bővebb gyűjteménnyel :) Láttam kínai rézgalambot, egyiptomi kerámia-sündisznót, ici-pici puputeveszobrokat...és képzeljétek, a "kagyló" Egyiptomban amulett volt! :)

